Aledi

Nem tudom ki hogy van vele, de én nagyon tudok kötődni egy-egy babához. Különösen igaz ez a Waldorf-jellegűekre. Hiszen míg az egyszerű, varrott arcú babák néhány óra alatt elkészülnek, egy Waldorf baba napokig, néha hetekig készülget, van időm megszeretni :) Ezzel a babával is így jártam, annyira megkedveltem, hogy napokig csak ült a nappali komódján, nem volt szívem lefényképezni (értsd: eladásra kínálni :) Végül persze csak bekerült ő is a Nagy Fehér Dobozba. Most az Etsy n várja a gazdáját. Kicsit franciásra sikerült (szerintem :), ezért az Izabella nevet kapta.

Míg Kathy nak készítettem a nyuszik at, eldöntöttem, hogy fogok még varrni belőlük. Íme az újabbak. Kisfiú, kislány, szokás szerint :)

Piroska nem új típusú baba. Sőt, tulajdonképpen nem is külön baba, a Zsuzska baba mintájára készül, csak nem kötényruhával, hanem kis pöttyös szoknyával, és piros kapucnis felsővel. Ez a két utolsó példány, egy a Meská ra, egy az Etsy re.

Érdekes hogyan alakul egy-egy baba karaktere. Eltervezek valamit, aztán a baba eldönti, hogy az tetszik-e neki, vagy sem. Ennek a Waldorf-jellegű babának eredetileg kis kabátkát szántam, de valahogy nem illett hozzá. Ezért inkább egy áttört mintás kötött vállkendőt kapott, amit persze a fejére kötve is hordhat.  A cipője jó példa arra, hogyan oldjuk meg, ha elfogy a bordó fonalunk :) A Meská n várja új tulajdonosát.  Szerintem egyértelmű, hogy csakis Olga lehet a neve, vagy nem?

... könyve a fiamnak :) A dolog szépsége az, hogy ezeket nem tőlünk örökölte, hanem egyenként vettem neki (javarészt antikváriumból), és bizony mind ki is olvasta. 10 éves. Tegnap úgy döntött nem jó, ahogy én rendszereztem őket, és lerámolta a polcokat. Becsületére legyen mondva, szépen, logikusan vissza is pakolta a húgával estére. Én úgy gondolom van remény, van jövőnk :)

Az előző bejegyzés utolsó képén picit látható az az angyalkás párna, amit szintén a lányomnak készítettem.  Azért volt szükség rá, mert mikor kezdtek kiesni a tejfogai aggódott, hogy a fogtündér nem találja meg az apró fogacskát a nagy párna alatt. Nosza kitaláltam, hogy varrok egy párnát pici zsebbel a fogaknak. Nos, kérem, felfedeztem a spanyolviaszt (nem először, és gyanítom nem utoljára :) Ugyanis, mint később láttam, az angolszász kultúrában nagyon elterjedt a Tooth Fairy Pillow. Az én változatomon egy bájos angyalka pihen a felhők között, ruháján található a pici zseb. A párna bevált, minden utazáskor visszük magunkkal, és a fogtündér is megtalált minden fogacskát, bár erős a gyanúm, hogy már csak én hiszek benne... Ez a párnahuzat picit nagyobb az eredetinél, így pont jó az Ikeás Irma párnára.

Kicsit nehéz szívvel készül ez a bejegyzés :) Hekka játék ot hirdetett. Ritkán szoktam részt venni blogjátékokban, Hekka viszont olyan gyönyörű horgolt macilányt sorsol ki, amelynek én, bármennyit gyakorolnék is, évek múlva sem érek a közelébe. Úgyhogy bizony jelentkezem. A játék részeként nekünk is be kell mutatni egy általunk készített gyerekjátékot. Nos, van néhány s.k. játékunk... Ezt a W. jellegű babócát választottam, aki a lányomnak készült kb. másfél éve. Bellának hívja. Nagyon édes volt, mikor megkapta, ugyanis szokás szerint végigkövette az elkészülését, tanácsokat adott, hogy milyen legyen, de mindvégig nem tudta, hogy neki készül :) És, hogy miért készült nehéz szívvel a bejegyzés? Hát, mert természetesen én szeretném megnyerni a babát. Na jó, talán néha a lányom is játszhat majd vele :)))

... ijesztőt varrnom :)  Nem rajongok az apró dolgok elkészítéséért, főleg nem, ha kézzel kell varrni. Most az egyszer azonban kivételt tettem, tekintve, hogy a világ egyik legfontosabb emberének készült, nevezetesen a fiamnak :) Az iskolai szekrénykulcsát szerettük volna egyedivé tenni, így született a szörnyecske, fehér, és fekete műbőrből. A kocka sem mindennapi darab, lusta kockának neveztük el, ugyanis lusta voltam 21 pöttyöt szabni-varrni rá, ezért csak 3-ig vannak rajta, duplázva :)  Más: Kariná nál szépséges horgolt nyakmelegítőt nyerhettek. Lehet pályázni rá, de úgyis az enyém lesz :)

Azaz, egy sötét-egy világos. Kipróbáltam a színes frottírokat. Most a sötétebb padlizsánt, és a világos lilát mutatom, majd jön a többi is. A Meskán keresik új gazdájukat. 

Lélekbúvárok valószínűleg meg tudnák magyarázni miért készítek mindenből egyszerre többet. Én magam úgy gondolom, hogy azért mert praktikusabb, gyorsabb, de ki tudja... Talán félek az egyedülléttől :) Tény, hogy most három babát is készítettem. Egyet rendelésre, és még kettőt, hogy az itthon maradó se árválkodjon egyedül. Őket a Meskán lehet megvásárolni. Kivételesen most a fiú rongyika lett a kedvencem.

Még egy ovis zsákot varrtam. Az alap ugyanaz a sötétrózsaszín, egy nemrég vásárolt apróvirágos zsebbel. Belső titkos zsebet is kapott az alvós kedvencnek (aki reményeim szerint a szintén hozzákerült Zsuzska baba lesz :)  Gyerekkoromban egy ismerősnél volt egy katica párna. Kedves jóindulattal mindig ideadták nekem játszani, de én nagyon féltem tőle. Fekete feje volt, és dróttal merevített fekete lába, csápja. Ijesztő volt nagyon. Úgyhogy mikor megtudtam, hogy a kislány jele katica, igyekeztem nagyon kedves, barátságos állatkát varrni. Szerintem sikerült. Személyesen adtam át, és mosolygott neki :)

Mivel tavaly már varrtam gyerekeimnek strapabíró tornazsákokat, lányomnak meg piperetartót, nem sok varrnivaló maradt a tanévkezdésre. Azért egy furulyatartó készült a fiamnak is. Ugyan ő nem zeneosztályba fog járni, hanem egy nagyon jó gimnáziumba (na, csak kibújik belőlem a büszke anya :), de furulyázni fognak. Kígyót kért rá a fiam, de nem sikerült túlságosan ijesztőre, inkább egy kis kukacra hasonlít  :) És egy első osztályba lépő kislány szülinapjára készült névre szóló ceruza.

A natúr, rózsás alkalmi kistáska kissé kicsinyített, módosított változata készült el gyerekek számára. Bélelt, de csak az alja van merevítve, szalaggal záródik. Mindjárt többet is varrtam belőle, hiszen olyan jó móka társítani az anyagokat, ráadásul gyerekeknél bátran lehet bánni a színekkel is.