2010. szeptember 29., szerda

La belle Isabella

Nem tudom ki hogy van vele, de én nagyon tudok kötődni egy-egy babához. Különösen igaz ez a Waldorf-jellegűekre. Hiszen míg az egyszerű, varrott arcú babák néhány óra alatt elkészülnek, egy Waldorf baba napokig, néha hetekig készülget, van időm megszeretni :)
Ezzel a babával is így jártam, annyira megkedveltem, hogy napokig csak ült a nappali komódján, nem volt szívem lefényképezni (értsd: eladásra kínálni :) Végül persze csak bekerült ő is a Nagy Fehér Dobozba. Most az Etsyn várja a gazdáját.
Kicsit franciásra sikerült (szerintem :), ezért az Izabella nevet kapta.


25 megjegyzés:

Julcsi írta...

Annyira szeretem a babáidat! Ezt is:)

Bakarasz írta...

Mintha csak élne... De hiszen él is! Bájos, igazi karakter.

Berry írta...

Nagy rajongója vagyok én is a babáidnak! Ez is éééééééédes lett!

Erika írta...

Nagyon élethű. Nekem olyan mintha egy első osztályos kislány lenne.:)) Ez csak az én véleményem.

BCili írta...

Aledi, ez most szuper jó lett! Persze a többi is az, meg minden babánál megállapítom, hogy de aranyos, mégis ez a kalappal a kis virággombos kardigánjával ... nem is csodálkozom, hogy a szívedhez nőtt. Kívánok neki egy helyes új gazdát, aki majd minden nap bonjour-ral köszönti.

Marcsi írta...

Annyira mosolygós és kedves az arca, nem is csoda, hogy nehezen váltál meg tőle.

Rilla írta...

Nagyon csini! A sapiért teljesen odavagyok :-)

Ili írta...

Csak ismételni tudom a többiek dicsérő szavait. Imádom a babáid.
Addig nézegetted, hogy Izabella felkészült az őszre. Lett gyönyörű mellénye, cipője és sapija is!!!
Remélem leendő gazdája nem nézegeti addig ameddig te tetted!

Mona írta...

Bűbály :) A kisvirág a kardigánján nagyon ismerős :)

Kathy írta...

En is megallapitom minden babanal, hogy ennel szebbet meg nem lattam! Jha! Most is ez a legeslegtunderibb! :)))

ezkriszti írta...

Kötött kiegészítők annyira jók.
Tényleg úgy édes, ahogy van!
Muszáj tőle mosolyogni.

Kathy írta...

Nezzel be hozzam legyci, van ot egy meglepi! :))

patonaifabian írta...

Ismét egy hölgy. Fantasztikus, s valóban olyan francia hangulat sugárzik belőle

katafolt írta...

... mindent írtak már a lányok, na de az a cipőcske :)))

bemka írta...

Rámosolyogtam, visszamosolygott rám : )

tanító nénik írta...

Nem csodálom, hogy beleszerettél! :-) Mindegyik babád bájos, de ez most különlegesen bájosra sikeredett!!! (Illés Réka)

Shushanna írta...

Mintha a kislányomat látnám! Nekem Emíliás az a baba...jajj de el tudnám képzelni a gyerkőcömet így felöltöztetve...:)

Aledi írta...

Nagyon szépen köszönöm lányok, annyira kedvesek vagytok.
Mona,
Igen, a virág gombot a blogtalálkozón vettem :)
Ezkriszti,
Érdekes, régebb nem volt türelmem kötni, horgolni, most meg annyira jólesik. Bevackolom magam a kanapéra, és míg a gyerekek csivitelnek, kötögetek. Mint egy múlt századi nagyanyó. Nagyooon jó :)
Katafolt,
A horgolt cipőcske Stiglinc érdeme. Ő mutatta a babás fórum találkozón. Persze akkor nem jegyeztem meg, de nagyon tetszett, és rákerestem a neten.
Réka,
Épp néztem, hogy ki a csuda ez a tanító néni :)
Shushanna,
:))) A lányomnak van hasonló fazonú sapkája, olyan sikkes kis hölgy benne.

hekka írta...

Jajj, mindig csak estére érek ide. Mindent elmondtak már a lányok, ez a baba tökéletes, annyira édes! :)

Móni írta...

Gyönyörű! Az arca is, a ruhája is, az icipici topánja is...

Gaby Erika írta...

Csodálatosak ezek a babák, sokszor nézegetem őket, olyan kedvesek. Preciz, aprólékos munkát kivánnak. :)
Kérlek nézz be hozzám, van valami számodra. :)

Ili írta...

Aledi! Tudod, nagyon szeretem a dolgaid, így te is közel állsz a szívemhez. Egy díjat szeretnék adni neked. Ezt nem vagy köteles átvenni. Csak tudd, hogy nagy szeretettel adom.

krisz írta...

Tudod már nekem is megfordult a fejemben,hogy olyan szépek a babáid,annyi sok munkád van bennük,hogy tudsz megválni tőlük?Akkor ezek szerint van akitől nehezen.Megértelek ő is mint a többiek is nagyon kis kedves lett!Ó,és gyönyörű neve lett!

Aledi írta...

Köszönöm nektek is lányok.
Hekka,
Semmi gond, én este is örülök neked :)
Gaby Erika, Ili,
Köszönöm szépen a díjakat.
Krisz,
Mindegyiktől kicsit nehezen válok meg, de az a trükköm, hogy az új babák néhány napig a nappali komódján ücsörögnek, hogy minden szögből jól lehessen látni őket. Amikor meg a lányom, vagy én elmegyünk mellettük, jól megölelgetjük, szeretgetjük őket. Aztán, mikor elkészül egy újabb, mennek a dobozba, és az újat nézzük, szeretgetjük... Így mindig van egy-két félkész, vagy kész baba szem előtt. Postázás, átadás előtt megint kapnak egy kis ölelgetést. Tudom, gyerekes dolog, de hát, ha nem lennék ilyen valami komolyabb hobbi után néznék :)))

krisz írta...

Ó,szóval ez a titkai a babáidnak!Az ölelgetés!Azért sugároznak olyan derűt,és kedvességet!
Egyébként én is szoktam ölegetni Rosiet.Már Réka javasolta hogy varrjak magamnak is egyet.De én is úgy vagyok vele,ha nem szeretném ennyire biztosan nem tudtam volna megvarrni sem. Én azért örülök,hogy ő a családban maradt.