Egyetértek Mici, tényleg ez a legkomolyabb, és legfontosabb feladat. Krisztallit 2. megoldása is nagyon tetszik, bár az én fiamat aztán nem kell emlékeztetni az evésre : ) A megoldáshoz azonban Kaoka tippje áll a legközelebb.
Bemka, Kulcstartó is lehetne, ha kicsit kisebb. 10 éves egyébként a nagyfiú. Karina, Ha a lányomé lenne, jó lenne a válasz : ) Denandi, Melegedik : ) Valamit támaszt vele, de nem a csuklóját, és nem a könyökét. Este elárulom.
Nem hegedül, de ez a megoldás : ) Áll-támasz. A fiam ugyanis valamivel 5 éves kora előtt elkezdett olvasni, és azóta alig győzöm könyvvel. (Szerencsére találtam egy jó antikváriumot.) Este olvas az ágyban, az állát felhúzott térdére támasztva. Hónapokba telt mire rájöttünk, hogy ettől olyan piros mindig az álla. Ekkor varrtam neki ezt a kis alkalmatosságot. Nem szabad megjegyzést tenni rá, főleg nem nevetni. Pedig ennivaló, ahogy nagy komolyan, beleéléssel olvas, álla alatt a kis smiley-val : ) Köszönöm, hogy játszottatok velem.
Kedves sztori!:-) No akkor kezdhetem varrni a kicsi fiamnak én is? Bár ő teljes kényelemben, hátradőlve,párnákkal körülvéve mélyed természettudományos könyveibe.
Egyéves a blogom. Nehezen szántam rá magam, hogy elindítsam, de nagyon örülök, hogy megtettem. Köszönöm minden kedves látogatónak, aki benéz hozzám, azoknak külön, akik veszik a fáradságot, és megjegyzést is hagynak. Mert, bár magamban is beszélek néha :), mégiscsak jobb érzés, ha van visszajelzés. Sok minden történt az elmúlt egy évben, nem untatok senkit statisztikával. Sokkal fontosabb, hogy sok kedves embert ismertem meg általa, úgy virtuálisan, mint személyesen. Úgy tűnik szeretitek a babáimat, ami hatalmas öröm számomra, hiszen minden babóca szívvel-lélekkel születik. A szülinap örömére lesz játék is. Egy 62 cm magas, hosszú karú-lábú nyári manólányt szeretnék kisorsolni. Remélem egy kis vidámságot hoz a nyertesnek ezekben a szürke napokban. Aki szeretné, azt kérem hagyjon egy üzenetet február 14.-ig. A részvételnek egyetlen feltétele van, de az nagyon szigorú: szeretni kell :)
Sírva vigad a magyar, tartja a mondás, és én nem értem miért. Boldognak, büszkének lenni ugyanis jó érzés. Örülni mások érdeklődésének, szintén. Én bizony boldog vagyok, hogy 100-an vannak, akik kisebb-nagyobb rendszerességgel kíváncsiak arra, amit készítek, amit írok. Nagyon jó érzés, hiszen ez a hobbim, többet jelent számomra, mint a hivatalos munkám (azért egy kis fizetésemelést ott is hasonló lelkesedéssel fogadnék :) Köszönöm minden érdeklődőnek, különösen azoknak, akik megjegyzéssel, kritikával, véleménnyel is megtiszteltek. És itt szeretném megköszönni azoknak is, akik a Meska játékban rám szavaztak. A Bébi kockáim 6. helyen végeztek, mindössze 16 szavazattal lemaradva a 2. helyezett mögött, szerintem ez szép eredmény :) Szeretném, ha velem örülnétek ti is, ezért úgy gondoltam, hogy kisorsolom köztetek kedvenc babámat, az Alvó bébit. Persze senkire sem szeretném ráerőltetni, számomra fontos, hogy olyan gazdihoz kerüljön, aki szeretni fogja. Ezért mindössze arra kérlek ben...
" Szeretném megköszönni ezt a hétvégét neked! Azon felül, hogy nagyon jól éreztem magam, nagyon jó volt a hangulat és szuper jófej volt mindenki, ez a 2 nap nekem sokkal többet adott, mint amit vártam. Az alkotás öröme, a kiszakadás az elmúlt egy év hétköznapjaiból, nem beszélve arról, hogy mekkora öröm lesz átadni az általam készített babát a kisfiamnak. Köszönök minden segítséget, a plusz horgolást és a jó hangulatot! Nagyon jó házigazda vagy! Remélem még csatlakozhatom még egy körre a jövőben.” (Reni visszajelzése a babavarró tanfolyamról, 2025. nov.)" 2026. 04. 11.-én, szombaton, 10-15-ig ilyen kedves Waldorf plüss babákat varrunk Budapesten a XVII. ker.-ben. Még van szabad helyünk, akit érdekel, írjon az aledi.aa (kukac) gmail.com címre
Megjegyzések
2. emlékeztető alkalmatosság a napi keksz adag elfogyasztására
Krisztallit 2. megoldása is nagyon tetszik, bár az én fiamat aztán nem kell emlékeztetni az evésre : )
A megoldáshoz azonban Kaoka tippje áll a legközelebb.
Kulcstartó is lehetne, ha kicsit kisebb. 10 éves egyébként a nagyfiú.
Karina,
Ha a lányomé lenne, jó lenne a válasz : )
Denandi,
Melegedik : ) Valamit támaszt vele, de nem a csuklóját, és nem a könyökét. Este elárulom.
A fiam ugyanis valamivel 5 éves kora előtt elkezdett olvasni, és azóta alig győzöm könyvvel. (Szerencsére találtam egy jó antikváriumot.) Este olvas az ágyban, az állát felhúzott térdére támasztva. Hónapokba telt mire rájöttünk, hogy ettől olyan piros mindig az álla. Ekkor varrtam neki ezt a kis alkalmatosságot.
Nem szabad megjegyzést tenni rá, főleg nem nevetni. Pedig ennivaló, ahogy nagy komolyan, beleéléssel olvas, álla alatt a kis smiley-val : )
Köszönöm, hogy játszottatok velem.
No akkor kezdhetem varrni a kicsi fiamnak én is? Bár ő teljes kényelemben, hátradőlve,párnákkal körülvéve mélyed természettudományos könyveibe.
Megérdemli a segédeszközt:-)