Horgolni tanulok
Merthogy az nem lehet, hogy nem tudok. Kötni, varrni mindig is tudtam (legalábbis így érzem : ). Már kisgyerekként babaruhát varrtam kézzel, majd géppel, kötni is viszonylag hamar kezdtem. A horgolás valahogy kimaradt, olyan nehéznek, misztikusnak tűnt. Aztán a Waldorf jellegű babáknál csak elővettem a horgolótűt, mert ahhoz, hogy szép hajuk legyen, sapkát kell horgolni a fejükre, amibe belehúzom a hajszálakat. Majd jött az eszkimó babám csizmája, a kiscipő, én meg rájöttem, hogy nem olyan bonyolult ez. Persze megnéztem pár képet, videót, a hamis pálcát többször is : )
Rátaláltam a Horgo-blogra is, ahová a lányok feltették az angol kifejezések fordítását, így már enyém volt a világ, csak egy kis szabadidő kellett hozzá. Próbaként egy egyszerűbb kalapot horgoltam innen. Nagyon zöld, egyrészt mert ilyen fonalam volt otthon, másrészt az én barna bőrű leányzómon jól áll, meg amúgy is, itt a tavasz (tegnap havazott).
És még mindig horgolás. A Horgo-blogon jótékonysági játékot hirdettek, blokkokat kell horgolni, amit majd összevarrnak, és az így elkészült takarót az Első Lépések Alapítvány akadályozott, eltérő fejlődésmenetű kisgyerekei vehetik birtokba. Félóra alatt még egy hozzám hasonló kezdő is elkészít egy blokkot, azt hiszem nem nagy áldozat. Részletek itt.
Megjegyzések
Nekem tetszik ez a zöld, ügyes vagy.. :D
Vacskamati,
Akkor valóban ez a legjobb alkalom a kezdéshez. Nem is tudtam, hogy így indultál "babásként" is. Tényleg könnyebb, mint kötni, és gyorsabb is : )
Nem feltétlenül kell rajzolt mintából, vannak jó leírások, ahol csak szépen sorban követed az utasításokat.
Katafolt,
6 évesen?! Beáta is nagyon nézegeti, ha horgolok. Kötni már próbáltam tanítani, de feldühödött, hogy leesnek a szemek, lehet megpróbálkozunk a horgolással.