Lila Lilla baba
Fiatal(abb :) koromban gyakran hordtam feketét. Mivel huszonévesen világosszőkére volt festve a hajam, talán nem is állt rosszul. Aztán férjhez mentem, a hajam visszabarnult, vörösödött, a férjem meg nem szerette rajtam a feketét. Mint oly gyakran, most is igazat kellett adnom neki: nem áll jól, sápadt és öreg vagyok benne. Van azért persze fekete nadrágom, cipőm, táskám, de az arcom közelébe nem engedek feketét. Viszont olyan színeket hordok, amilyeneket korábban elképzelni sem tudtam: pinket, türkizt, világoszöldet, lilát... a pirosat meg mindig is szerettem :)
Egyébként rájöttem, hogy ma már nem azért könnyű kiszúrni a külföldi turistákat mert márkás cuccokban járnak, Pesten is lehet venni bármit, hanem mert mernek öltözni, színeket hordani. És nem úgy, hogy 60 évesen a lányuk/unokájuk bokorugró minijében, és haspólójában járnak, hanem valahogy ízléssel, a koruknak megfelelően, de lezseren, fiatalosan öltözködnek. Na, valahogy így szeretnék én is :)
Hogy mi köze mindennek a babákhoz? Nagyon is sok. Mióta "babázom" felfedeztem magamnak a színeket, a mintákat, és ezt átviszem a való világba is :)
Ez a kis lila Lilla most nagy kedvenc, színes, vidám, mégis szerény, nem túl harsány. Mivel lassan nyár van, sapka helyett kalapkát horgoltam neki. Szóval őt most nagyon imádom:
Megjegyzések