Sírva vigad a magyar, tartja a mondás, és én nem értem miért. Boldognak, büszkének lenni ugyanis jó érzés. Örülni mások érdeklődésének, szintén. Én bizony boldog vagyok, hogy 100-an vannak, akik kisebb-nagyobb rendszerességgel kíváncsiak arra, amit készítek, amit írok. Nagyon jó érzés, hiszen ez a hobbim, többet jelent számomra, mint a hivatalos munkám (azért egy kis fizetésemelést ott is hasonló lelkesedéssel fogadnék :) Köszönöm minden érdeklődőnek, különösen azoknak, akik megjegyzéssel, kritikával, véleménnyel is megtiszteltek. És itt szeretném megköszönni azoknak is, akik a Meska játékban rám szavaztak. A Bébi kockáim 6. helyen végeztek, mindössze 16 szavazattal lemaradva a 2. helyezett mögött, szerintem ez szép eredmény :) Szeretném, ha velem örülnétek ti is, ezért úgy gondoltam, hogy kisorsolom köztetek kedvenc babámat, az Alvó bébit. Persze senkire sem szeretném ráerőltetni, számomra fontos, hogy olyan gazdihoz kerüljön, aki szeretni fogja. Ezért mindössze arra kérlek ben...
Megjegyzések
Nagyon szépek :)
Nagyon szép, mint minden amit készítesz!!!
Vacskamati,
Tépőzáras fagyi?! :)
Kathy,
Igen, imádom a szeplőket a babákon, attól valahogy olyan kis kópék lesznek :)
Mák,
Nem nagyon tudok (szeretek) fotózni, de arra igyekszem, hogy ha egy mód van rá, természetes fénynél tegyem, én is szeretem ha picit rájuk süt a nap :)
Jaj, Bemka, annyira kedves vagy. Igen, azt hiszem egy baba nem tárgy, ő baba :)
Remélem, kapsz majd műtermi fotókat is, olyan szívmelengetőek..