2010. április 19., hétfő

Gombóc

Gombóc mackó készítese azon alkalmak egyike volt, mikor a férjem kedvesen megjegyezte, hogy nem vagyok normális. Vita nem lett a dologból, ugyanis én azt nem értem miért kell miliméteres alkatrészekből rádiót rakni össze, mikor lehet venni készen is.
Történt ugyanis, hogy mivel a hazai kereskedelemben nem találtam nekem tetsző műszőrmét, valami mást kellett kitalálnom. A turkálókban akkoriban árazták le a jó puha, effektfonalból kötött sálakat. Nosza bevásároltam belőlük, kibontottam, és meg is volt az alapanyag. "Kis" előkészítésre szorult, de finom, puha, színben is megfelelő anyag volt. Szóval, elővettem a szokásos macim szabásmintáját, és egyenként megkötöttem az alkatrészeit, majd összevarrtam őket. Eltartott néhány napig :) Játéknak nem jó, mert nem bírná a mosást, de még gondolkodom rajta, hogyan lehet gyerekbaráttá varázsolni.

18 megjegyzés:

katafolt írta...

Olyan édes,mintha már lenne
régisége !Tudod,én a koros,viharvert maciktól szoktam olvadozni...az olyanoktól,mint a ti Memmétek.

Rilla írta...

Cuki és találó a neve :-)
Mekkora?

Jandó írta...

Hihetetlen vagy. :) Jó sok munka lehetett. A maci csuda aranyos és kedves. Látszik rajta, hogy szeretettel készlt.

Vacskamati írta...

:) Azért ennek van egyszerűbb módja is.. kérsz kötött maci leírást? ;D

Karina írta...

Hát, nem semmi vagy! Le a kalappal!!!:) Gombóc, ez édes.

hekka írta...

Nagyon szuper, gratulálok! Az effektfonalas sál bontása is jó buli lehetett... :)))

Móni írta...

Hát na, én néha már magam is érzem, hogy nem vagyok normális :DDD. Jó nagy munka lehetett, mindenesetre. Kétségtelenül megérte, irtó édes lett ez a piszén-pisze mackód!

Aledi írta...

Köszönöm szépen, lányok.
Katafolt,
Memménk még mindig megvan, nem is fogunk megválni tőle. (Időnként még elő is veszi a fiam :)
Rilla,
Az ülőmagassága kb. 15 cm. Kisebbet akartam, csak nem számoltam vele, hogy a kötött anyag még kicsit nyúlik.
Vacskamati,
Igen, megköszönnék egy rendes leírást. Most már, hogy "tudok" horgolni, ilyen mintát is keresek majd. Kétségkívül nem ez a profi megoldás :)
Hekka,
A bontásba besegítettek a gyerekek is, de szegények állandóan elakadtak, nem jó móka :(
Móni,
Na igen, azt hiszem azért is szeretünk kreatív blogokat olvasni , mert megnyugtató, hogy nem vagyunk egyedül:)

Shushanna írta...

Nagyon kedves szőrgombóc!
Micsoda türelem...:)

bemka írta...

Nekem épp az imént mondta egy barátnőm mikor látta, hogy mivel ügyködök, hogy....Te Mari, te nem vagy normális...mit mondhattam volna neki?

Kökörcsin írta...

Varázsló vagy!

stiglinc írta...

Annyira édes! Nem kell gyerekbaráttá tenni!!! Mi felnőttek miért maradjunk ki minden jóból? :-)

krisz írta...

Nagyon kis édes lett a Szőrös!Nekem ugyan nem mondta a Zuram,de látszott a szemében hogy azt hiszi elment az eszem,amikor a gomba házat varrtam a lánynak.Mondjuk nálunk is hasonló a helyzet,mint Veletek,csak ő nem rádiót,hanem kocsit szerel.

Skippo írta...

Aranyos kis szőrgombóc sikerült. Ötletesen megoldottad az alapanyag-hiány kérdéskörét. :) Kár, hogy nem túl gyerekbarát ez az effektfonal. De nagyon édes lett. :)

Aledi írta...

Nektek is nagyon köszönöm, és örülök, hogy vagyunk egy páran "nemnormálisak" :)

F.Gina írta...

Itt nem tudtam múltkor kommentelni. Csak jelezni akartam, hogy nagyon tetszik :))

Ágnes írta...

Díj neked... tőlem a blogomon: http://jackdaw.freeblog.hu/
pági :D

Aledi írta...

Köszönöm Gina, nem értem miért nem működött. Néha önálló életre kell a blogom :)
Ágnes, Köszönöm szépen a díjat.