Sírva vigad a magyar, tartja a mondás, és én nem értem miért. Boldognak, büszkének lenni ugyanis jó érzés. Örülni mások érdeklődésének, szintén. Én bizony boldog vagyok, hogy 100-an vannak, akik kisebb-nagyobb rendszerességgel kíváncsiak arra, amit készítek, amit írok. Nagyon jó érzés, hiszen ez a hobbim, többet jelent számomra, mint a hivatalos munkám (azért egy kis fizetésemelést ott is hasonló lelkesedéssel fogadnék :) Köszönöm minden érdeklődőnek, különösen azoknak, akik megjegyzéssel, kritikával, véleménnyel is megtiszteltek. És itt szeretném megköszönni azoknak is, akik a Meska játékban rám szavaztak. A Bébi kockáim 6. helyen végeztek, mindössze 16 szavazattal lemaradva a 2. helyezett mögött, szerintem ez szép eredmény :) Szeretném, ha velem örülnétek ti is, ezért úgy gondoltam, hogy kisorsolom köztetek kedvenc babámat, az Alvó bébit. Persze senkire sem szeretném ráerőltetni, számomra fontos, hogy olyan gazdihoz kerüljön, aki szeretni fogja. Ezért mindössze arra kérlek ben...
Megjegyzések
Ibolya, érdekes én mindig azt hittem nem vagyok romantikus, aztán ilyen virágos táskákat varrok, hogy a babáim csipkés alsószoknyájáról ne is beszéljek :)
Katafolt, az nehéz lesz :) Én egy sajnálatos eset kapcsán megtanultam: nincs új a nap alatt. Tudatosan persze nem másolok senkit, de azt varrok, ami jön, nem érdekel, hogy hasonlít-e valaki valamijéhez :)
Pláne ha ilyen álomszépek és ROMANTIKUSAK!
Látom én,érzem én, hogy lakozik benned kellőképpen romantika...de ez jóóó!:)