Szerencsehozó babácska

Bár igyekszem nem (túl) sokat dicsekedni vele, nagyon okos gyerekeim vannak. Nyilván nem az én érdemem, jó adottságokkal születtek, kitűnő logikával, és memóriával vannak megáldva.
Általánosban mindketten egy- egy közeli iskolába jártak, úgy gondoltuk ilyen korban még nincs túl nagy jelentősége a sulinak. Nos ez, mint a fiam esetében kiderült, csak részben igaz. A lányomnál már  körültekintőbbek voltunk, és nagy szerencsénk is volt a tanítókkal, tanárokkal. Bár ez is csak egy átlagos  iskola, meggyőződésem, hogy a lehető legjobb kezekbe került. Most viszont már negyedik osztályos a leányzó, és úgy gondoltuk logisztikailag mindenképp az a legoptimálisabb, ha végre egy intézménybe jár a két gyerek. Így ő is abba a nyolcosztályos gimnáziumba felvételizett, ahova a fiam jár.
Lévén az ország második (bár szerintem első :) legerősebb gimnáziuma egyáltalán nem könnyű ide bekerülni. Volt írásbeli, ezen belül súlyozott feladatok, és szóbeli is, ahova már csak azok jelentkezhettek, akik elérték a szükséges (100-ból 80) pontszámot. Több, mint 400-n jelentkeztek, 164 gyerek érte el a szükséges 80 pontot, ebből veszik fel az első 40-t. A mai, ideiglenes, lista alapján sikerült a lányomnak a felvételi. Nagyon- nagyon boldog, és büszke vagyok!
Ne gondolja senki, hogy az egésznek semmi köze a babákhoz, mindennek van :) Mivel a felvételin természetesen nem lehettem bent, varrtam neki egy picurka szerencsehozó alvó bébit, ő lett a kabalababa. Alma lett a neve, és abszolút kedvenc.



Hogy legyen mihez viszonyítani:

Mini alvó bébi folyt. köv....

Megjegyzések

Névtelen üzenete…
A lánykádnak pedig szívből gratulálok, büszke lehetsz a gyermekeidre!!!:))) A baba pedig nagyon cuki lett!:)
zazálea üzenete…
gratulálok!!!
Aledi üzenete…
Köszönjük szépen!:)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babavarrás, avagy hogyan NE varrjunk babát

Mennyi idő alatt készül el egy Waldorf baba