2013. március 13., szerda

Szerencsehozó babácska

Bár igyekszem nem (túl) sokat dicsekedni vele, nagyon okos gyerekeim vannak. Nyilván nem az én érdemem, jó adottságokkal születtek, kitűnő logikával, és memóriával vannak megáldva.
Általánosban mindketten egy- egy közeli iskolába jártak, úgy gondoltuk ilyen korban még nincs túl nagy jelentősége a sulinak. Nos ez, mint a fiam esetében kiderült, csak részben igaz. A lányomnál már  körültekintőbbek voltunk, és nagy szerencsénk is volt a tanítókkal, tanárokkal. Bár ez is csak egy átlagos  iskola, meggyőződésem, hogy a lehető legjobb kezekbe került. Most viszont már negyedik osztályos a leányzó, és úgy gondoltuk logisztikailag mindenképp az a legoptimálisabb, ha végre egy intézménybe jár a két gyerek. Így ő is abba a nyolcosztályos gimnáziumba felvételizett, ahova a fiam jár.
Lévén az ország második (bár szerintem első :) legerősebb gimnáziuma egyáltalán nem könnyű ide bekerülni. Volt írásbeli, ezen belül súlyozott feladatok, és szóbeli is, ahova már csak azok jelentkezhettek, akik elérték a szükséges (100-ból 80) pontszámot. Több, mint 400-n jelentkeztek, 164 gyerek érte el a szükséges 80 pontot, ebből veszik fel az első 40-t. A mai, ideiglenes, lista alapján sikerült a lányomnak a felvételi. Nagyon- nagyon boldog, és büszke vagyok!
Ne gondolja senki, hogy az egésznek semmi köze a babákhoz, mindennek van :) Mivel a felvételin természetesen nem lehettem bent, varrtam neki egy picurka szerencsehozó alvó bébit, ő lett a kabalababa. Alma lett a neve, és abszolút kedvenc.



Hogy legyen mihez viszonyítani:

Mini alvó bébi folyt. köv....

3 megjegyzés:

Ovi Varázs írta...

A lánykádnak pedig szívből gratulálok, büszke lehetsz a gyermekeidre!!!:))) A baba pedig nagyon cuki lett!:)

zazálea írta...

gratulálok!!!

Aledi írta...

Köszönjük szépen!:)