Sírva vigad a magyar, tartja a mondás, és én nem értem miért. Boldognak, büszkének lenni ugyanis jó érzés. Örülni mások érdeklődésének, szintén. Én bizony boldog vagyok, hogy 100-an vannak, akik kisebb-nagyobb rendszerességgel kíváncsiak arra, amit készítek, amit írok. Nagyon jó érzés, hiszen ez a hobbim, többet jelent számomra, mint a hivatalos munkám (azért egy kis fizetésemelést ott is hasonló lelkesedéssel fogadnék :) Köszönöm minden érdeklődőnek, különösen azoknak, akik megjegyzéssel, kritikával, véleménnyel is megtiszteltek. És itt szeretném megköszönni azoknak is, akik a Meska játékban rám szavaztak. A Bébi kockáim 6. helyen végeztek, mindössze 16 szavazattal lemaradva a 2. helyezett mögött, szerintem ez szép eredmény :) Szeretném, ha velem örülnétek ti is, ezért úgy gondoltam, hogy kisorsolom köztetek kedvenc babámat, az Alvó bébit. Persze senkire sem szeretném ráerőltetni, számomra fontos, hogy olyan gazdihoz kerüljön, aki szeretni fogja. Ezért mindössze arra kérlek ben...
Megjegyzések
Kikita, köszönöm. Többször elhatározom, hogy szőkét varrok, aztán valahogy a fonalválasztásnál mégiscsak a barna felé nyúlok. Talán mert kevés az olyan fonal, ami nem sárga, hanem kellemes szőke. Vagy, mert a lányom barna hajú :)))