Mert már van olyanom nekem, bizony! Bár azt hittem ez lesz az utolsó helyiség, ami elkészül, már hónapok óta kész. Illetve, csak apró kiegészítőkre vár. És hogy ez mekkora öröm, csak az tudja, aki évekig a konyhaasztalon varrt, miközben az anyagokat a lakás különböző szegletéből kellett elővarázsolnia. Persze naponta ötször kellett el- és előpakolni, hogy a család azért tudjon enni... No, de ezt sem panaszként írom, a konyhaasztalon is ugyanolyan örömmel varrtam a babákat :) Az viszont, hogy most mindennek helye van, minden kellék a kezem ügyében, no, ez valami fantasztikus. És bizony gyorsabban, hatékonyabban, nyugodtabban folyik a munka. Végül mégsem volt szükség az örökölt ronda bútorokra. A régi lakásból áthozott egyszerű fehér szekrényt, polcokat használtam, az Ikeaból vásárolt legolcsóbb fajta asztallapokkal, lábakkal. A nagyobb, fiókos polc meg eredetileg tv szekrény, kifutó termék volt, az eredeti ár 20 %-ért, nem lehetett otthagyni. Kiegészítettük még egy sor polccal,