Az ipari forradalom előtt a nők mindennapjainak részét képezte a kézi varrás. A kevésbé gazdagok varrták, stoppolták a ruhákat, az előkelő hölgyek hímeztek. De varrni minden nőnek tudnia kellett. A varrógépek elterjedésével ezek kezelése is elvárássá vált. Olyannyira fontos, hasznos kellékei lettek a háztartásoknak, hogy megjelentek a nagy gépek miniatűr másai, amelyeket nyaralás alkalmával magukkal vihettek a családok. Nemcsak utazáskor bizonyultak hasznosnak, de a kislányok varrásoktatásában is fontos szerepük lett. Így gyorsan megjelentek a játékkatalógusokban, és színes, virágos díszítésük is erősítette játék jellegűket, a kislányok kedvenceivé tette őket. Főként babaruhákat készítettek a segítségükkel. A játékvarrógépek egyik atyja Friedrich Wilhelm Müller, az 1868-ban létrehozott német Müller factory alapítója. Az apró gépek diadala a XIX. század elejétől az 50-60-as évekig tartott, de a masszív szovjet játékvarrógépek egészen a hetvenes évekig készültek. Bár a felnőtt gépeknél